EF Stories: Ayako Japánból az EF Paris iskolában

1. Miért döntöttél a külföldi tanulás mellett?

A húszas éveim közepén elgondolkodtam azon, mit bánnék meg tíz év múlva, ha most nem tenném meg – és az jutott eszembe: szeretnék külföldön élni.

2. Miért választottad az EF-et?

A tanácsadóm azt mondta: „Miért nem gondolod a working holidayt a karriered részének?”
Ezzel sikerült levetkőznöm azt a tévhitet, hogy a working holiday csak szórakozás – rájöttem, hogy lehet komoly és karrierépítő is.

3. Milyen volt a nyelvtudásod a kiutazás előtt és után?

Előtte: A1
Végzéskor: A2

Japánban elsajátítottam az alapokat, de számomra óriási előrelépés volt, hogy a francia órák franciául zajlottak.

4. Hogyan készültél az utazásra? Van olyan információ, amit jó lett volna előre tudni?

Egy évig jártam beszédórákra.
Franciaország vízumhoz rengeteg dokumentum kell, így sok időt vett igénybe a kutatás és az előkészületek.

5. Milyen volt az osztályod és a csoport összetétele?

Kevesebb mint 20 fő, tinédzserektől a húszas évek elejéig – nagyon élénk, energikus légkörrel.
Nemzetiségek: Svédország, Svájc, Olaszország, Brazília, Dánia, Mexikó, Venezuela, Dél-Korea, Kína.

6. Mesélnél egy kedves barátról vagy emlékezetes élményedről?

Az egyik koreai barátom segített nekem mobil előfizetést intézni – nagyon hálás voltam érte.

7. Milyen volt a szállásod és a lakótársaid?

Egy négytagú családnál éltem: apa, anya, két középiskolás fiú.
A legidősebb lány már férjnél volt, de amikor hazalátogatott, a kislányát is hozta magával – nagyon aranyosak voltak.

8. Mivel töltötted az időd iskola után?

Áprilistól júniusig csodás volt az idő, hosszú nappalokkal – sokat sétáltam Párizsban.
Mivel nehéz volt lépést tartani a tananyaggal, sokat gyakoroltam és készültem.

9. Mit gondolsz az EF helyi támogatásáról (szálláskoordinátor, munkaügyi tanácsadás, stb.)?

Bár nem beszéltem jól a nyelvet, figyelmesen próbáltak segíteni és mindig meghallgattak.

10. Mi hasznosult leginkább a későbbi életedben az utazás után?

Korábban úgy éreztem, mintha fal választana el engem a külvilágtól.
Most már, ha megszólít egy külföldi, akkor is nyugodt maradok, még ha nem is értem teljesen.

A külföldi élmények után kevésbé érdekel mások véleménye vagy az, hogyan nézek ki. Rájöttem: teljesen rendben van, ha az ember saját értékei szerint él.

11. Van EF-támogatás a hazatérés után is?

Igen.
Három hónap ingyenes angolóra visszatérőknek, külföldi cégek állásbörzéje, karrierváltást segítő csomagok stb.

12. Mi lepett meg leginkább Japán és Franciaország különbségei közül?

Japánban, ha véletlenül rálépsz valaki lábára tömegben, rosszalló pillantásokat kapsz.
Franciaországban csak annyit mondanak: „Semmi gond.”
Az a kedves mosoly, amellyel ezt mondták nekem, mély benyomást tett rám. Nagyon megérintett, mennyire elfogadják az emberek a véletlen hibákat.

13. Mik a jövőbeli terveid?

Folytatom a francia tanulást, és újra elkezdek angolul tanulni – pedig utáltam korábban az angolt!

Franciaországban elkezdtem új hobbimat, a radírtömb-vésést. Minden nap posztoltam Instagramon, és saját készítésű névjegykártyákat adtam boltoknak, ismerősöknek. Ennek hatására éttermektől, manikűrösöktől, virágboltoktól és más vállalkozásoktól kaptam megrendeléseket.

Workshopokat is tartottam – háromszor Párizsban, japán résztvevőkkel, de a helyszínek intézésénél franciául kellett kommunikálnom, ami hatalmas kihívás volt. Most, hogy visszatértem Japánba, szeretnék workshopokat tartani itthon is, és online értékesíteni külföldre.

A célom: olyan workshopokat tartani, amelyeket franciául és angolul is meg tudok tartani. Ha visszatérek Párizsba, szeretném még jobban felfuttatni a vállalkozásomat.

14. Mit üzensz azoknak, akik külföldi tanuláson gondolkodnak?

Őszintén szólva, egy év alatt nem lett tökéletes a nyelvtudásom. De a gondolkodásmódom rengeteget változott.

Megtanultam, hogy akkor is kommunikáljak külföldiekkel, ha nem értem tökéletesen a nyelvet. Bátorságot kaptam ahhoz, hogy más országokba utazzak.

Japánokkal is kapcsolatba kerültem, akik külföldön élnek – olyan emberekkel, akikkel otthon sosem találkoztam volna: séfek, sommelier-k, virágkötők, fotósok stb. Rengeteg élményt és kapcsolatot szereztem.

Ha bizonytalan vagy: képzeld el magad tíz év múlva, és gondold át, melyik döntést nem fogod megbánni.
Én örülök, hogy belevágtam – és szerintem te is bánnád, ha nem mennél.

Óránk, amikor a Titanic paródiáját forgattuk.

Tavaszi séta a Jardin des Tuileries-ben, a Louvre mellett.

Hazafelé sétálva – a templom előtti virágzó díszcseresznyék gyönyörűek voltak áprilisban.

Utolsó tanítási nap a kedvenc tanárommal, Elodie-val.

Vacsora a vendéglátó családomnál.

A párizsi városháza – nappal is szép, de naplemente után különösen gyönyörű.

Disneyland Paris a koreai barátaimmal – franciául beszélgettünk.

Látogatás a Champagne-régióban, ahol egy jelmezes maratonon segítettünk.

Radírgravírozás workshop egy francia–japán találkozón.

A barcelonai Sagrada Familia – 2 óra repülővel Párizsból. A working holiday alatt 7 országban jártam.