EF Stories: Daphne Hollandiából az EF Rómában

Szeretném a római „gap year”-emet egy szuper szórakoztató élményként leírni. Nagyon könnyű és jó érzés azokkal megosztani ezt a buborékot, akik pontosan ugyanazt csinálják, mint te: Rómában tanulnak! Ami a legjobban tetszett? Azok a nemzetközi barátságok, amelyeket szereztem. A remek baráti társaság és az együtt töltött felejthetetlen pillanatok. Ez az, ami leginkább megmaradt az EF-es utazásomból.

Családközpontúan

A 9 hónapos római nyelvtanfolyam alatt négyszer hazarepültem Hollandiába, mert nagyon családcentrikus vagyok. A nyelvtanfolyam idején rezidencián laktam. Ott sok angolt beszéltek, de amikor már mindenki egy kicsit jobban tudott olaszul, áttértünk az olaszra, hogy gyakoroljuk. Egy háromágyas szobában laktam, és a hozzáállásomnak köszönhetően nagyon könnyű volt az első kapcsolatfelvétel a szobatársaimmal. Mindenki ugyanabban a helyzetben van, így pontosan tudják, min mész keresztül. Ha nyitott vagy az új emberekre és az egész kalandra, nagyon gyorsan lehet barátokat szerezni.

Olaszul és angolul

A római iskola légköre nagyon informális. Olaszul beszélünk, de a legelején gyakran még angol is elhangzik, hogy mindenki könnyebben belerázódjon. Az informális hangulat mellett azonban nagyon komolyan is vesznek. Én teljesen a nulláról indultam, egyáltalán nem beszéltem olaszul, így tényleg „babylépésekkel” kezdtem. A nyelvtanulás elején csomó nyelvi játékot játszottunk, az interaktív tanítás pedig szuper hatékony volt.

Az iskola Róma központjában van, így könnyű beugrani egy kávéra, elmenni vásárolni vagy venni egy fagyit – szuper élmény! Mindennap csináltunk valamit együtt a barátokkal, soha nem unatkoztunk, és az idő villámgyorsan elrepült. Tényleg nagyon jól éreztem magam! Az iskola igazgatónője valójában mentorként működik: ha bármi volt, egyszerűen bármelyik irodára rákopoghattál.

Barátok Dél-Amerikából, Németországból és Franciaországból

Az igazgatónő egyben a rezidencia vezetője is. Nagyon elkötelezett, és ha bármi történt, azonnal cselekedett. Amikor nagyon beteg lettem és mentő vitt kórházba, mindvégig mellettem volt. Ő kezeli a sürgősségi számot is.

Az iskola mellett rengeteg időm volt felfedezni a várost és élni a saját életemet. Sokszor utaztam el Nápolyba és Bolognába, de Rómában maradni is szuper volt, hiszen annyi minden látnivaló van. A csoportnak volt egy közös chatje, ahol gyakran szerveztünk találkozókat. Rengeteg barátot szereztem Dél-Amerikából, Németországból és Franciaországból.

9 hónap után elértem a C1-es olasz szintet – ezért nagyon keményen dolgoztam, és óriási büszkeség számomra! Az EF Róma fantasztikus hely: mindenki nyitott, kedves és pozitív. Minden jól szervezett, és mindig biztonságban érzed magad.

A tanácsom mindenkinek, aki Rómába készül: menj!!! Élvezd ki minden pillanatát, hozd ki belőle a maximumot, és élj a jelenben!