EF Stories: Carla Mexikóból az EF Rómában
/)
Még most is emlékszem arra a pillanatra, amikor megtudtam, hogy EF Global Intern leszek Rómában. Annyira izgatott lettem, hogy szó szerint éreztem, ahogy az adrenalin végigfut a testemen – alig hittem el, milyen hihetetlen élmény vár rám. Semmi sem készíthetett volna fel a valóságra: Róma minden várakozásomat felülmúlta.
Amint leszálltam a repülőről, egy EF-transzfer várt, hogy elvigyen a reptérről az új otthonomba. Bár belül majd’ szétvetett az ideg, hiszen először jártam Olaszországban, mégis teljes biztonságban éreztem magam. Már az első úton megismertem más EF-es diákokat – például egy japán lányt, aki ugyanabban a rezidenciában lakott majd, mint én. Imádtam, hogy olyan helyen élhettem, ahol a világ minden tájáról érkezett diákok laktak együtt; már most tervezzük, hogy meglátogatjuk egymást!
Global Internként az egyik feladatom az volt, hogy a rezidenciában tanácsadóként segítsem a diákokat. Az, hogy ott éltem velük, rengeteget segített: jobban megértettem őket, könnyebben tudtam segíteni nekik, és egyszerűen közelebb kerültem a közösséghez. A hétvégéken fogadtam az újonnan érkezőket, hétfő reggel elkísértem őket az iskolába, és ha hétvégi program volt, ügyeltem arra, hogy mindenki időben megjelenjen. A legfőbb célom az volt, hogy otthon érezzék magukat és mindig számíthassanak rám.
A legjobban azt szerettem, hogy a környéket olyan jól ismertem, hogy bármikor tudtam ajánlani jó éttermeket és fagyizókat a diákoknak – tökéletes helyeket suli utáni feltöltődéshez. Persze nem minden volt könnyű: segítettem orvosi időpontok szervezésében, és abban is, hogy a diákok komfortosan érezzék magukat a szállásukon.
Az iskolában kicsit más szerepem volt. Hétfőnként én üdvözöltem az új diákokat, körbevezettem őket az épületben és a környéken, válaszoltam a kérdéseikre a bemutató alatt, majd elkísértem őket a tantermeikhez. Az akadémiai igazgatónak is segítettem a szóbeli szintfelmérőknél, hogy minden diák a megfelelő csoportba kerüljön.
Azt imádtam Rómában, hogy a legtöbb program teljesen ingyenes. A város maga egy élő múzeum: a történelmen és a művészeten sétálsz keresztül minden nap. A többi program gyakran a gasztronómiára vagy a római esti életre fókuszált.
Bár a Global Intern pozíció központja az iskola volt, bőven jutott időm arra, hogy felfedezzem Rómát. A két hónap alatt személyes küldetést csináltam abból, hogy megtaláljam a város legjobb tésztáit, és ugyanezt tettem a fagyikkal is – bár ott lehetetlen volt győztest hirdetni, annyira finomak voltak. Emellett a legfontosabb nevezetességeket és néhány titkos római helyet is bejártam a világ minden tájáról érkezett barátaimmal.
A barátaimat külön ki kell emelnem. Mondják, hogy nem a hely számít, hanem az emberek – nekem azonban mindkettő tökéletes volt. Ez a kombináció tette az élményt igazán felejthetetlenné. A különböző nemzetiségű barátokkal való találkozás nemcsak a nyelvgyakorlás miatt értékes, hanem mert teljesen új nézőpontokat nyit meg az ember előtt.
Arra is rájöttem, hogy a mexikói édességek nem mindenkinek valók – hahaha! De ami a legfontosabb: olyan családot találtam, akikkel együtt reggeliztem, ebédeltem, vacsoráztam, múzeumba mentem, piknikeztem vagy csak zenét hallgattam. Ezek a közös emlékek örökké velem maradnak, és biztos vagyok benne, hogy újra találkozunk – még ha a világ másik oldalán is élnek.
Azt mondják, a tettek hangosabbak a szavaknál – és ha ez még nem bizonyít mindent arról, milyen varázslatos volt a Global Intern élményem az EF Rómával, akkor csak annyit mondok: a búcsúzás volt életem egyik legnehezebb pillanata. Ha olyan várost keresel, ahol kultúrát, gasztronómiát, művészetet és természetesen egy új nyelvet szeretnél felfedezni, akkor Róma legyen az első választásod. Tudom, hogy minden EF iskola fantasztikus – hidd el, nem fogod megbánni. Minden nap olyan volt, mint egy álom, és minden reggel hatalmas mosollyal ébredtem, mert az EF lehetővé tette számomra ezt az életre szóló élményt.
