Kötőjelek és Nagykötőjelek

A kötőjel (hyphen) két vagy több szót kapcsol össze, miközben a nagykötőjel (dash) a szavakat zárójeles állításokba csoportosítja. A kettőt könnyű összetéveszteni, mivel hasonlóan néznek ki, de a használatunk különbözik. A kötőjeleket nem választjuk el szóközzel, miközben a nagykötőjelnek mindkét oldalán van egy szóköz.

A kötőjel

Általában véve, a kötőjelet arra használjuk, hogy két szót vagy szó részletet kössünk össze, elkerülve bármilyen félreértést vagy a kétértelműséget. Ha nem vagy biztos benne, hogy egy összetett szóban használnod kell-e egy kötőjelet, keresd meg a szót egy szótárban, viszont ne feledd, hogy a szabály megváltozhatott a szótár publikálása óta.

Vannak olyan esetek, amikor a kötőjelek megőrzik az írott átlátszóságot, mint amikor betűk összeütköznek, amikor egy előtagot csatolunk a szóhoz, vagy amikor családi kapcsolatokról beszélünk. Sok olyan szó van, amelyet a múltban kötőjellel írtunk, viszont mára már a kötőjel eltűnt és egyetlen szóban írjuk le őket (email, nowadays).

Egyes esetekben a kötőjel viszont megváltoztatja a mondat értelmét.

Kötőjelek számnevekben

Használj egy kötőjelet az összetett számnevekben huszonegytől (twenty-one) kilencvenkilencig (ninety-nine).

Amikor törteket használsz írásban, helyezz egy kötőjelet a osztó és az osztandó közé, kivéve ha már eleve van egy kötőjel vagy az egyikben, vagy a másikban.

Használj egy kötőjelet, amikor egy számnév része egy melléknévi szókapcsolatnak.

Nagykötőjelek

A nagykötőjeleket használhatjuk arra, hogy egy zárójeles állítást vagy hozzászólást kapcsoljunk a mondathoz, a zárójelekhez hasonlóan. Hivatalos írásban inkább zárójelet használj, mivel a nagykötőjel kevésbé formális. A nagykötőjelet arra is használhatjuk, hogy valamit kiemeljünk egy mondaton belül.